Takács Nikolas meglepetést okozott a zsűrinek, amikor a versenyzők által sokszor előadott Hallelujah című dalt Leonard Cohentől – végre – nem hamisan hallhatták. A 24 éves szlovák származású fiatalember előadása alatt a közönség végig dülöngélt, a mentorok pedig ámultan hallgatták a szép dalt.
Amikor Nikolas belépett a stúdióba, elmondta mit fog énekelni, a zsűritagok és a közönség is egy emberként hördült fel. Természetesen a fiatal tehetség nem tudhatta, hogy hány szörnyű előadást kellett már a hallgatóságnak végigszenvednie. Ahogy azt sem tudhatta, hogy a zsűritagok a kulisszák mögött szinte összeesküvést szőttek a Hallelujah-t éneklőkkel szemben. „Nekem elegem van! Ha még egyszer hallom ezt a dalt, így vágom fel az ereimet!” – mutatta Keresztes Ildikó a karján. Végül mind a négyen egyetértettek abban, hogy egy biztos: senki nem fog négy igent kapni, aki ezt énekli.
A dal kezdete előtt Nagy Feró hátraszólt a közönségnek: „Még egyet kibírunk!” – és érdemes is volt kibírni. Geszti Péter, aki keze mögé rejtőzött az előadás elején, szép lassan előbújt, Keresztes Ildikó pedig nem vágta fel az ereit, hanem állva tapsolt, majd a végén hátrafordult, és így szólt a nézőkhöz: „Látjátok, megérte!”
Nikolas egyértelmű sikert aratott mind a mentorok között, mind a nézők soraiban. A fiatalemberről érdemes tudni, hogy kivételesen szép hangját sokáig csiszolgatta, mire elért idáig. A francia keresztnevű fiatal 2005-ben érkezett Magyarországra Galántáról, hogy a Kőbányai Zenei Stúdióban tanulhasson. Ma már ének magántanár, tavaly pedig egy klipje is megjelent Egy igazi szó címmel, mégsem érzi, hogy kiteljesedett volna zenei karrierje.
Takács Nikolas nagy álmodozó – ahogy magát jellemezte – hiszen nagy álma, hogy egyszer Grammy-díjat vehessen át. Egyelőre azonban azzal is beérné, ha az X-Faktor segítségével elismert zenésszé válhatna. Elmondása szerint már majdnem feladta, hogy valaha is sikeres lesz, de még utoljára meg akarta próbálni ezt a tehetségkutatót, hátha sikerrel jár. Klipje hiába jelent meg három (!) nyelven, magyarul, angolul és szlovákul, mégsem lett ismert szélesebb körökben.
A magántanár nemcsak nagy álmodozó, hanem igaz maximalista is. Elárulta, hogy egyáltalán nem volt elégedett a fellépésével, bár egyébként sem szokott az lenni magával. Egyik barátja így nyilatkozott róla: „Nem szól másról az élete, csak a zenéről, az éneklésről, a szereplésről.” Nikolas egyébként arról is beszélt, hogy milyen zenéket érez magához a legközelebb. A „fekete” zenék a kedvencei, a jazz, a soul, a funky és az R’n’B.